Üdvözöljük Dunavarsányban!

A Soroksári-Ráckevei Dunaág közelében, Budapest déli peremétõl mintegy 12 km-re elhelyezkedõ Dunavarsány közigazgatásilag a Közép-Magyarországi Régióhoz, azon belül Pest megyéhez, a Ráckevei kistérséghez, valamint a Budapesti agglomerációhoz tartozik. Területe 22,52 km2, állandó lakosainak száma közel 8000 fõ.

A város két egymástól földrajzilag elkülönülõ településrészbõl áll; a honfoglalás korában kialakult történelmi településrészbõl, Dunanagyvarsányból és a Budapest-Kelebia-Belgrád vasútvonal 1880-83 közötti megépítése után, a vasút mellé kiépült Dunakisvarsányból.

Népességét tekintve a település két városrészének lakói etnikai szempontból jól megkülönböztethetõek. Nagyvarsány lakosságát fõként a thüringiai svábok leszármazottai alkotják. Kisvarsány lakossága etnikai szempontból igen vegyes, az országban jelen lévõ valamennyi népcsoport megtalálható területén.

Dunavarsány földrajzi elhelyezkedése révén rendkívül jó közlekedési adottságokkal rendelkezik. Az Európai Unió regionális politikájában kijelölt transz-európai közlekedési folyosók közül a dunai nemzetközi víziút, a sugaras szerkezetû országos közút-, és vasúthálózat fókuszában található. A fõváros is gyorsan elérhetõ a településen áthaladó 51. számú fõközlekedési útnak és a Budapest-Kelebia villamosított vasúti fõvonalnak köszönhetõen. A távolsági autóbuszjárat Budapest Népligetig, míg a vonat Budapest Kõbánya-Kispest végállomásig közlekedik.

Dunavarsány természeti értékei következtében jelentõs idegenforgalommal rendelkezik. A festõi Duna-parti üdülõhelyek és a mesterségesen kialakított bányatavak kellemes pihenési, szórakozási lehetõséget biztosítanak a településre látogatóknak.

A település nevezetes természeti látnivalói közé tartozik a Kis-Dunán található mintegy 10 hektárnyi úszóláp, a Domariba-sziget, a Varsányhalmon található Árvalányhajas terület. Ady Endre emlékét idézi a háború után elpusztult Vészi-kúria udvarán található négy darab feketefenyõ. A kastély gyakori vendégeként a költõ itt írta például a Fekete Zongora címû versét, illetve a Margita élni akar cikluskölteményét.

Az egykori bányatavak közül kiemelkedik a település északi oldalán fekvõ közkedvelt fürdõzõhely, a Rukkel-tó. Duna-parton jelentõs sportcentrum a Közép-magyarországi Általános Olimpiai Központ.

A nyár elején megrendezésre kerülõ Dunavarsány Napok, a Szüreti bál, vagy a gyakran tizenöt-húsz együttes részvétel megvalósuló népzenei találkozók minden évben sok idelátogatónak nyújtanak felejthetetlen élményt, szórakozást.

Dunavarsány a rendszerváltásig Délegyházával és Majosházával alkotott közigazgatási egységet és nagyközségi közös tanácsot mûködtetett. Ez a kényszerû együttmûködés vált alapjává Dunavarsány késõbbi kistérségi vezetõ szerepének.

A város legújabbkori történelme viszonylag rövid, de ezen idõ alatt rendkívül dinamikusan fejlõdött, különösen az utóbbi évtizedben. Az 1990-es évek elejétõl zajló közmûves beruházások túlnyomó többségét (víz, gáz, telefon, szennyvízcsatorna-hálózat) Dunavarsány koordinálta a kistérségben. Dunavarsány több mint 300 vállalkozással, 200 magánvállalkozással, illetve egy 90 hektáros ipari parkkal rendelkezik, amely a terület fekvése, könnyû megközelíthetõsége miatt kiváló lehetõségeket nyújt a betelepülni kívánó vállalatok számára.

Településünk a teljes alapellátást biztosító intézményhálózaton túl emelt szintû ellátást biztosító intézményekkel és szervezetekkel is rendelkezik (pl. mûvészeti iskola, általános iskola speciális tagozata, idõsek átmeneti otthona).

Dunavarsány a hazai kapcsolatokon túl a nemzetközi kapcsolatait is igyekszik ápolni. 1999. nyarán, többéves bemutatkozás, ismerkedés után került sor a testvérvárosi szerzõdés aláírására a németországi Gemmingennel, 2002. március 15-én a szlovákiai Szalóccal és 2008. május 17-én a kárpátaljai Csetfalvával.

2004. szeptember 18. óta Dunavarsány megkapta a városi címet.